Elkészült a kovászos uborkánk

Napokig érleltük a teraszon, aki arra járt láthatta is. Volt benne minden mi szemszájnak ingere, a nap meg beletette, amit csak Ő tud, hogy vendégeink nyálcsorgatós gyönyörökben részesüljenek…

koviubi

De nézzük mi is az az uborka, adjunk a tudománynak meg a netes gyűjtésnek….

Az uborkáról egészen a Viktoriánus kor legvégéig tartotta magát a hiedelem, hogy mérgező, s még ma is élnek idős emberek, akik fogyasztás előtt méregűzésnek vetik alá.

Származásáról több elmélet létezik. Az egyik szerint a Himalája déli lejtőiről származik, egy másik szerint Afrika trópusi területeiről, ahonnan Egyiptomon át terjedt el a Földközi-tenger térségében. Így vagy úgy, ősidők óta esszük (Délkelet-Ázsiában a Krisztus előtti 9750-ik évből is találtak uborkamagot). Különösen a forró éghajlatú területek lakói méltányolták a növényt: „vizes flaskának” tekintették, mert víztartalma a 97 százalékot is elérheti, a belsejében mért hőmérséklet akár 6ºC-kal is hűvösebb lehet, mint a környező levegőé.

A régi Egyiptomban szomjoltó uborkát kaptak a kőfejtő rabszolgák, Tiberius császár gyógyszerként fogyasztotta (akkoriban még sokkal keserűbb is volt az uborka, keserűségét hosszas nemesítéssel tüntették el). Termesztéséhez a császári kertekben a melegházak elődjét használták: szekérre ültették az ágyásokat, s ezeket – időjárástól függően – hol a napra gurították, hol mély gödrökbe, ahol csillámpalával fedték le őket.

A hordozható ágyásokat Tiberius még hadjáratra is elvitte, mert orvosa az év minden napjára előírta egy darab uborka elfogyasztását. Az Új Világba Kolumbusz Kristóf vitte át, 1494-ben már bőségesen ültetett belőle Haitin.

A legtöbb érték a héjában van, ezért érdemes nem viaszolt, nem vegyszerezett uborkát keresni, amit elég lemosni.

Japánban készítik úgy is az uborkasalátát, nagyon éles késsel egyben levágják a héjpalástot, ezt hajszálvékony csíkokra vágják, s ezzel hintik meg a makaróniformára vágott uborkahúst.

Különféle célokra különböző formákra vágjuk, mert – hasonlóan a tésztákhoz és metéltekhez – mindegyik mértnek és formának más az íze s az összhatása.

Az uborka ideális fogyókúrázóknak és vesebetegeknek, szem- és lábduzzadás ellen, de még reuma és köszvény ellen is. Jól hat a szervezet vízháztartására, segít a sejtekből kioldani a felesleges savakat és zsírokat, fölöslegessé tesz minden modern kori energiaitalt.

A bőrt is tisztítja, külsőleg használva a fáradt arcot pillanatok alatt felfrissíti. (Elég a szeleteket felrakni az arcbőrre, de még jobban feszesít, ha az uborkát összeturmixoljuk, összekeverjük néhány csepp citrommal és egy tojás felvert habjával, ezt használjuk pakolásnak).

A cellulitis-problémákkal küzdő nőknek azt ajánlják, esténként egyenek citrommal ízesített uborkasalátát. Ez jót tesz a túlsavasodott szervezetnek, a bélflórát is regenerálja – például antibiotikum szedése után. Ilyenkor különösen ajánlott a kovászos uborka levét inni, ami meleg időben két-három nap alatt elkészül.

Hozzászólás letiltva.